Groovehouse : Vágy
Csendes a város, lágyan fúj a szél. Lenyugvó nap tüzében múltam visszatér.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény. Álmunk szívembe vésett emléke ég, mégis mennyit ér?
Refr.: Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én. El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért. Vágy, forró láz, izzó ölelés, amit tőled kaptam én. El nem múló vágy, végtelen repülés, meghalt a semmiért.
Alszik a város, csak néhány lámpa ég, Lehulló könny a porba, múltamról mesél.
Ott még virágok nyíltak, szemünkben élt a fény. Álmunk szívembe vésett emléke él, mégis mennyit ér?
Refr.: 1×
Újra ébred, ha a tűznek vége, Én még mindig várlak, De már nem talállak, Véget ér, így lesz jó talán...
Refr.: 2×
|